Labdarúgóinknak ugyan nem volt esélyük kijutni Párizsba, ilyen módon lesz képviseletünk a játékokon.
Nyitókép: MTI/Földi Imre
***
Legutóbb 1996-ban szerepelt a magyar férfi labdarúgó-válogatott olimpián. Pontosabban a szabályoknak megfelelő, három túlkorost leszámítva 23 év alattiakból álló nemzeti együttesünk vett részt az atlantai játékokon. Sándor Tamásék ugyan három vereséggel zártak, de Okocha, Kanu, Ronaldo, Juninho vagy Bebeto ellen léphettek pályára. Azóta a kijutás közelébe sem kerültek az utódok, de legalább játékvezetőink képviselték hazánkat.
Kulcsár Katalinra videóbíróként (VAR) számít a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség a párizsi olimpiai női labdarúgó tornáján – vette észre az nso.hu. A 39 éves – immár édesanya – sípmester korábban világ- és Európa-bajnokságon is fújta a sípot. 2016-ban a világ legjobbjának is megválasztotta az IFFHS, abban az esztendőben ő vezette a női Bajnokok Ligája döntőjét.
Ezúttal nem a 21 tagú játékvezetői keretben, hanem a VAR szobában számítanak a szakértelmére.
2004 óta FIFA-kerettag, a második magyar nő, aki a férfi NB I-ben mérkőzést vezetett.
Érdekesség, hogy Kulcsár Katalin férje is „olimpikon” volt: Kassai Viktor 2008-ban a döntőn bíráskodott, amikor Argentína Lionel Messivel és a győztes gólt szerző Angel di Mariával a soraiban megnyerte a pekingi viadalt.
A párizsi olimpián a nők labdarúgótornája július 25-én kezdődik és augusztus 10-én ér véget, míg a férfiaké július 24-től augusztus 9-ig tart. Mindkét döntőt a Parc des Princes-ben rendezik.
Ezt is ajánljuk a témában
20 év után marad le ismét az ötkarikás játékokról a Selecao, amely az ősi riválistól kapta az utolsó tőrdöfést. Hatalmas csapás ez az ötszörös világbajnoknak. 12 hely már elkelt a 16-ból, mutatjuk a kijutókat.
„Hiszek abban, hogy lehet egyszer egy olyan nagy ügy, amelyért mindenki összefog és hasznot hoz az országnak.”
A csoportkör harmadik fordulójában is láthatjuk őt.
A hivatalos indoklás szerint a közelmúlt sikerei vezettek a szerződéshosszabbításhoz.
Több népszavazást is rendeznek az ötkarikás játékokat érintő kérdésben.
Több végeredményt is módosítottak.
Totális kudarcba fulladt a Tisza Párt kongresszusa.
A szövetség tagállamai 2035-ig GDP-jük 5 százalékát fordítanák védelmi célokra, ezzel minden korábbi kötelezettségvállalást felülmúlva. A bejelentés politikai üzenete egyértelmű. De vajon a számháború mögött valódi kapacitásbővítés húzódik, vagy ez pusztán egy szimbolikus gesztus a szövetség kohéziójának demonstrálására?
